Back To Top
Tass község honfoglalás-kori település. Bács-Kiskun megyében, a Csepel-sziget déli csúcsával szemben fekszik. Határában torkollik a Dunába a Ráckevei Duna-ág.
Nevét Tas fejedelemről, Árpád vezér unokájáról kapta. Első írásos emlékünk 1002-ből származik, egy Szent-István-i alapítólevél említi. A régészeti emlékek alapján Tass külső- és belső közigazgatási területe már a Római Birodalom idején is lakott volt. A honfoglalást követően ezen a helyen a fejedelmi törzs tagjai telepedtek meg. Tass mai közigazgatási területe a kezdetektől fogva nagyfejedelmi, később királyi birtok volt.
1570-ből származik az első adat az iskolai oktatásról. 1625-ben tért át a település lakosságának nagy része a református hitre.
A Duna közelsége meghatározza a település mindennapjait. Az érintetlen természeti környezetben, a folyópart és ártéri erdők csendjében nyugalomra lelnek a pihenni vágyók. Közel 1000 üdülőingatlan található a folyók partján.
A Ráckevei Duna-ág, a Kiskunsági Öntöző Főcsatorna, helyi elnevezéssel Bakér és az Öreg Duna horgászparadicsommá varázsolta a községet. Nyaranta fürdőzők százai élvezik a Ráckevei-Duna part egy része által nyújtott pihenési és kikapcsolódási lehetőségeket.
Élénk kulturális élet folyik a településen, mely nagyban köszönhető a kiváló civil szervezeteinknek. Rendszeres rendezvényeink: Falunapok, Fogathajtó verseny, Fafaragó tábor, Tas Névnap, Gyermeknap, Adventi készülődés, Kommunizmus áldozatainak emléknapja, Trianoni megemlékezés, Dalos Találkozó, Majális, Fénylánc.
Műemlékeink közel kétszáz évesek. A Háromkirályok Római Katolikus és a Református templom valamint a Darányi kastély és a Szerbith kastély klasszicista stílusjegyekkel rendelkeznek. A református temetőben látható Ybl Miklós által tervezett Földváry-kripta. Szintén itt található a Darányi sírkert –ami a Magyar Nemzeti Panteon része -benne Darányi Ignác, Darányi Kálmán miniszterelnök és Hóman Bálint, a legkiválóbb magyar történész sírja.