Szalkszentmárton Bács-Kiskun megye északi részén, a Kiskunság szélén, a Duna bal partján fekszik, attól 4 km-re. Budapesttől és Kecskeméttől egyaránt 60 km választja el.A település lapos határa a Duna ártere volt. Kedvező adottságai miatt már az őskorban is éltek itt emberek.
|
A régi iratok három falut említenek: Szalk, Szentmárton és Kis Csaba. Ezek közül Szalk volt a legnépesebb. A falvakat a tizenöt éves háború pusztította el, s a XVII. századi újratelepedés során a megtizedelt, szétszóródott lakosság már egy helyen, a mai település területén húzódott meg.
A falu képét alapvetően meghatározó lakóházak fele, a XVII. század végétől a XX. század elejéig épült nemesi udvarházakat utánzó tornácos parasztház. Európai viszonylatban is ritka látvány a szigorúan zárt faluközpont, benne a falusi klasszicista építészet egyik remeke, a községháza műemlék épülete. |
Műemlék a főtéren álló kései barokk református templom, valamint a Beálló fogadó kocsiszínnel, amely ma a Petőfi Emlékkiállítás néprajzi, irodalmi és helytörténeti gyűjteményének ad helyet. A főtéren áll, a Marton László által készített egész alakos Petőfi szobor.(Petőfi 112 verset írt a faluban, édesapja két évig bérelt itt mészárszéket.)
Bakos Gyula szobrászművész életfája a Szent Márton téren csodálható meg 2015. augusztus 20. óta. Az életfa utal az életre, a halálra, az örök fejlődésre, a megújulásra. A jövőben a faluban születendő gyermekek neve az életfára fog kerülni, utalva arra, hogy ők nem csak a szűk értelemben vett családjukhoz, hanem a falujukhoz is tartoznak.
Szalkszentmárton gazdasági életében kiemelkedő helyet foglal el a történelmi hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság. A klíma és a talajadottságok azt eredményezték, hogy az elmúlt századokban a mezőgazdálkodás alakíthatta döntően ennek a vidéknek az életét és sokszínű arcát. Az elmúlt években a növénytermesztésből élők több nehézséggel kényszerültek szembenézni (aszály, talajvízszint süllyedése, szélpusztító hatása stb.), de a vidéki emberek kötelességtudata, helytállása ezekben az időszakokban is példaértékű volt. A településen számos kistermelő értékesíti portékáit a termelői piacon, a nagygazdák pedig a foglalkoztatásban is szerepet vállalnak, főként a betakarítási munkák idején.
A település hírnevét két néptánc csoport is öregbíti és több civil szervezet tagja dolgozik azért, hogy a falu hétköznapjait tartalmasabbá, színesebbé tegyék.
