- A kistérségi településhatárok által bezárt, mintegy 802 négyzetkilométernyi terület három kistájhoz tartozik. A Duna-völgye természeti táján belül elterülő Solti síkhoz (lapályhoz), a Szikes Pusztához és a Turjános - Kiskunsági Homokhátsághoz. A félig kötött buckás homokvidéken, a rendkívül gyenge termőképességű homoktalaj 56%, a réti talaj 30 %, a Duna menti magas és alacsony ártereken a szikes talaj aránya eléri a 27 %-ot.
- A kistérség gazdag élővilággal bír. A területen található a Kiskunsági Nemzeti Park, ahol a szikes pusztákon, szikes tavakban, édesvízi lápokban, mocsarakban számos ritkaság él.
- A kistérség életének meghatározója, természetes határfolyója a Duna. A dunai védgát megépülése előtt a térség területei gyakran estek árvizek áldozatául. A gát ma már megfelelő védelmet nyújt az itt élőknek.
- Szabadszállás történelme szorosan összefonódik a Jász-kunság történelmével. A tatárjárás után IV. Béla az ország közepén kihalt lakosság helyére kunokat telepített.
- 1970. augusztus 1-től Szabadszállást nagyközséggé nyilvánították, 1994. október 24-én Szabadszállás Önkormányzata határozott Szabadszállás várossá nyilvánításának kezdeményezéséről. Ezzel kinyilvánítva, hogy Szabadszállás térségi funkciókban gazdag, arculatában kisvárosi település. 1995. július 1-jén városi rangot kapott.
- Nevezetességek: József Attila emlékszobor; Petőfi Sándor emléktábla; Rozsnyi Mátyás emlékszobra; Mátyás király szobor; Békegalamb; Prielle Kornélia síremléke; Petőfi szobor; Petőfi emlékmű; Rozsnyai Pál emléktábla; Református templom; Katolikus templom; Kun halom; Kun szobor; I. és II. világháborús emlékmű.