Back To Top

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5

 

Indul az agrár-környezetgazdálkodási program, az idén várhatóan mindegyik beruházást ösztönző jogcím megnyílhat Szeptember 15-én jelennek meg az 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési program első kiírásai, és az év végéig folyamatoson jönnek az újabb pályázatok – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A beruházások támogatására elsősorban a kisebb gazdaságok pályázhatnak - mondta Kis Miklós Zsolt

Kiemelte, sok vita volt az Európai Bizottsággal a program elfogadása körül, azonban a magyar álláspont győzött: a vidékfejlesztés középpontjában a beruházások támogatása, a versenyképesség növelése áll 2020-ig.

– Miben különbözik az új vidékfejlesztési program az előző költségvetési ciklusétól?

– Az agráriumra és a vidékre fordítható európai uniós Közös Agrárpolitika határozza meg a támogatási összegeket, amelyek két pillérből állnak. Az első a területalapú támogatásokat, a második a vidékfejlesztési támogatásokat tartalmazza. Magyarországon ezt a két pillért ráadásul kiegészíti egy egyre erősebb harmadik, a nemzeti támogatások rendszere is. A vidékfejlesztési programban az előző időszakhoz képest némileg kevesebb pénz áll rendelkezésre, azonban a nemzeti és közvetlen uniós támogatásokkal együtt összességében többet fordíthatunk a mezőgazdaságra, a vidékre. Nagy küzdelmet vívtunk az Európai Bizottsággal azért, hogy elsősorban a beruházásokra, a versenyképesség növelésére fordíthassuk ezt az ezerháromszázmilliárd forintot. A program elsősorban abban különbözik a kétezer-hét és kétezer-tizenhárom közötti időszakétól, hogy az agrártársadalom aktuális problémáira is próbálunk megoldást kínálni.
– Mit ért ezalatt?
– Azt, hogy az előző hétéves ciklus tanulságát leszűrve az új programban a pénzelosztást az üzemméret, a gazdaság nagysága alapján határozzuk meg, e szerint kívánjuk szétosztani. A beruházási támogatások nyolcvan százalékára kizárólag a kis- és közepes méretű, elsősorban családi gazdaságok pályázhatnak. Ez az elképzelés egyezik a kormány birtokpolitikai irányelveivel is, tehát elsősorban a kis- és közepes gazdaságok, vállalkozások támogatásával. A másik fontos lépés, hogy bizonyos ágazati célokat sokkal hatékonyabban érvényesítünk.
– Melyek ezek az ágazati célok?
– A korábbi gyakorlattal ellentétben már nem a szántóföldi növénytermesztést, az alapanyag-termelést, hanem az úgynevezett munkaerő-igényes ágazatokat támogatja a program, például az állattenyésztést, a kertészetet, valamint az élelmiszeripart. Túl kell tehát lépnünk az alapanyag-termelésen, amelyet ki kell egészíteni a feldolgozóipar megerősítésével. Erre a célra kétszázmilliárd forint áll rendelkezésre a programból, amelyet a mezőgazdasági termelők mérettől függetlenül vehetnek igénybe. Az Európai Bizottság döntése szerint kimaradnak az élelmiszer-ipari nagyvállalatok, azok nem pályázhatnak az unióval kötött partnerségi megállapodás értelmében más uniós programokra sem, azonban a kormány ígérete szerint nemzeti forrásból támogatja őket.
– Hosszas vita előzte meg a program elfogadását Brüsszelben, melyek voltak a főbb kifogások?
– Csak a legfontosabbakat idézném. Az Európai Unió ma már arra ösztönzi a tagállamokat, hogy elsősorban ne a beruházásokat, hanem a klasszikus vidékfejlesztést, a különböző környezetvédelmi célokat erősítsék. Magyarországnak továbbra is meggyőződése, hogy még mindig nem elég fejlett nálunk az agrár-középtársadalom, ezért prioritás, hogy mi a versenyképességet erősítsük. Több elvi kérdést is tisztáznunk kellett, például egyes környezetvédelmi programoknál a degressziót, tehát a bizonyos terület feletti forráselvonást. A legkomolyabb viták talán az öntözésfejlesztés támogatása körül alakultak ki. A környezetvédelmi főigazgatóság álláspontja szerint uniós forrásból nem támogatható nagy és komoly új öntözőrendszerek kiépítése, csak a meglévők víztakarékossági célú fejlesztése. Azonban hazánkban csupán százezer hektár az öntözött terület mérete, amely rendkívül alacsony.
– Elég határozott érv, hogy nincs a megfelelő öntözőrendszer kiépítve, ezt az idei, aszályos időjárás is bizonyította.
– Az Európai Bizottság azonban nem biztos, hogy abban érdekelt, hogy a magyar agrárium komoly versenytársa legyen a nyugat-európai országoknak. Brüsszel ugyan környezetvédelmi okokra hivatkozott, de látható, hogy a piacok védelme is közrejátszott.
– Van annyi pénz a programban, amely megoldja a szántóföldek öntözhetőségét?
–A vidékfejlesztési programban a korábbi keret többszöröse, ötvennégymilliárd forint áll rendelkezésre az öntözésfejlesztésre, azonban ebből több mint tízmilliárd forintot öntözéshez köthető vízvédelmi és nem termelői beruházásokra lehet fordítani. A további negyvenmilliárd forint pedig üzemen belüli öntözésfejlesztésre fordítható, például öntözőtelep-fejlesztésre, szivattyúvásárlásra, további eszközök beszerzésére.
– Eszerint még hosszú éveket kell várnunk, hogy felvegyék a gazdák a harcot az aszállyal?
– Nem. A magyar nagy vízgazdálkodási rendszer kiépítését nem a vidékfejlesztési programból finanszírozzuk. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból ezekre a célokra háromszázmilliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg már elegendő ahhoz, hogy jó és hatékony rendszereket építsünk ki, azonban ennek felhasználása a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, a döntéseket ott hozzák meg. Ismét hangsúlyozom, hogy a vidékfejlesztési programból üzemen belüli fejlesztésekre pályázhatnak a gazdálkodók.
– Mikorra várhatók az első pályázati kiírások és milyen jogcímekre?
– A tervek szerint a legelső kiírás az agrár-környezetgazdálkodási programmal kezdődik, amely szeptember 15-én jelenik meg. Ezt az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos pályázatok követik. Ennek a két jogcím kétszáznegyvenmilliárdos keretéből nem akarunk mindent ebben az évben kiírni, azért, hogy akik most kimaradnak, később még pályázhassanak. A támogatási kérelmeket november elsejétől lehet benyújtani. Az ősszel további pályázatok jelennek meg trágyatárolókra, valamint a LEADER-akciócsoportok fejlesztési stratégiájára, fejlesztéseikre. A legfontosabb beruházásokat ösztönző pályázatokat az év végéig, novemberben és decemberben ki akarjuk írni. Tehát az idén már megjelennek az állattenyésztéshez, a kertészethez, valamint az élelmiszeriparhoz köthető pályázatok. Jövő év végéig pedig az összes jogcímre meglesz a kiírás. A decemberig megjelenő jogcímekre januártól lehet pályázni.
– Mi indokolja, hogy ilyen hamar kiírják az összes pályázatot?
– Meggyőződésünk, hogy az agrár- és vidékfejlesztésre óriási az igény, nem várhatunk 2017-ig sem. Bízunk benne, hogy azokat a a szereplőket segítjük, akik a támogatásokkal versenyképes gazdaságot hoznak létre. Fontos kihasználni a program lehetőségeit, mivel nem tudjuk, hogy 2020 után milyen formában marad meg az uniós Közös Agrárpolitika. Várhatóan kevesebb támogatást oszt el az unió, mind a közvetlen támogatásoknál, mind a vidékfejlesztési pénzeknél. A ciklus végére versenyképessé kell válniuk a hazai üzemeknek a nyugat-európaiakkal szemben.
– Mekkora a hazai agrárium leszakadása Nyugat-Európához képest?
– Erre vonatkozó számszerű adatok nem léteznek, nem lehet mihez mérni a különbséget. A rendszert ráadásul torzítja a támogatási rendszer, így nem lehet eldönteni, hogy egy tagország több támogatást kap, vagy a hatékonysága magas. Beszélgettem nemrégiben egy komoly agrárgazdasággal rendelkező ország attaséjával, aki szerint a magyar mezőgazdaságban még legalább harminc-, de inkább ötvenszázalékos pluszkapacitás van, tehát sokkal többet tudnánk előállítani, sokkal hatékonyabban. Ehhez azonban nélkülözhetetlenek a korszerűsítések, fejlesztések.
– Milyen lehetőségük van azoknak, akik kimaradnak valami miatt a vidékfejlesztési programból?
– Aki nem tud pályázni, már akár 2,5-3 százalékos kamatozású hitelkonstrukciót is talál a piacon. Ez hatalmas lehetőség, mivel tíz évvel ezelőtt még 15-20 százalékos hiteldíjmutatóval lehetett kölcsönhöz jutni az agráriumban. Tehát aki kimarad a pénzügyi programokból, az államilag támogatott kölcsönt is igényelhet.
– Nemrég az előző programozási időszak pénzeiből jelent meg három pályázat, a fiatal gazdák támogatására, kertészeti gépbeszerzésre és a tanyabusz programra. Az érdeklődés hatalmas volt, megmaradnak a jogcímek?
– Részben igen. Állattenyésztésre hetvenötmilliárd, kertészeti gépbeszerzésre hetvenkétmilliárd forint áll rendelkezésre. A fiatal gazdálkodók több jogcímen pályázhatnak. Az induló támogatásukhoz harmincnyolcmilliárd van a rendszerben, további harmincnyolcmilliárd forintot pedig a beruházásaikra fordíthatnak, tehát a fiatal gazdáknak lényegében egymással kell versenyezniük a pénzekért. A tanyabuszprogramban a jövőben elsősorban már csak a tanya- és falugondnoki szolgálatok kapnak támogatást. A kertészeti gépbeszerzés is folytatódik, a fiatal gazdák negyvenezer eurós támogatást kapnak. Elsősorban azok, akiknek már van gazdaságuk, be tudják mutatni, hogy már folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. A teljesen kezdők vélhetően kimaradnak ebből, mivel a bukásuk lehetősége nagyobb.
– Le tudjuk hívni az összes pénzt az előző ciklusból?
– Várhatóan igen. Kilencven százalékát már lehívtuk és ki is fizettük. A teljes kifizetés érdekében hirdettük meg a nyáron az előbb említett három pályázatot. Az év végéig mindenki megkapja a támogatásokat, ezt követően számolunk el az Európai Unióval.
– Tavaly óta külön kecskeméti államtitkárságot kapott a vidékfejlesztés. Többen kifogásolták, hogy az agrárpénzekkel kapcsolatos döntések széttagoltak. Hogyan működik a rendszer?
– Nincs széttagoltság. Kiváló szakemberek dolgoznak az államtitkárságon, a Földművelésügyi Minisztériummal szorosan együttműködünk. Sok munka van mögöttünk az elmúlt másfél évben, a kecskeméti költözés mellett lezártuk a 2007–2013-as ciklust, közben terveztük és elfogadtattuk az új vidékfejlesztési programot. A kecskeméti költözést sokan nem vállalták, ezért új munkatársak érkeztek hozzánk. Bebizonyítottuk, hogy működőképes az új rendszer, pedig komoly kihívásokkal kellett szembenéznünk.

Copyright Gazdakőr Leader - Szabadszállás © 2015. All Rights Reserved.